A Derby-kenguru, más néven törpekenguru (Macropus eugenii) a kúszóerszényes-alakúak rendjébe, ezen belül a valódi kenguruk családjába tartozó kistermetű kengurufaj (wallaby).
Dél- illetve Délnyugat-Ausztráliában, valamint néhány közeli szigeten él. A különböző szigetekről a nagy földrajzi felfedezések idején nem kevesebb, mint hét néven írták le. Új-Zélandra az 1800-as években telepítették be.
Bozótosokban, száraz erdőkben fordulnak elő, ahol a nappalokat a sűrű részeken pihenve töltik, éjszakánként pedig a nyíltabb, füves területeket keresik fel táplálkozás céljából
A Derby-nengurunak három alfaja van:
A törpekenguru - mint neve is mutatja - kistestű kengurufaj. A hímek testhossza 52-68 cm, állva mintegy 45 cm magasak. A nőstények valamivel kisebb termetűek, 52-63 cm testhosszúságúak. Testtömegük 4-9 kg között lehet. Nagy fülük és hosszú farkuk van. Hátsó lábuk erőteljes, az ugrálva történő közlekedéshez alkalmazkodott. Szőrzetük rövid, tömött, nagyrészt sötét szürke, a háton, a nyakon és a végtagokon barnás-vörös árnyalattal, a hasoldalon pedig világos színű.
A Derby-kenguru éjszakai életmódú állat, sötétedés előtt nem hagyja el a növényzettel sűrűn benőtt területeket. Alapvetően magányosan élnek, de territóriumokat nem őrzik szigorúan. Az egyedek közötti harcol ritkák, ilyenkor többnyire a mellső végtagjaikkal karolják át a másik példány fejét vagy nyakát, de a többi kenguruhoz hasonlóan a hátsó lábaikkal is rúgják egymást, miközben a farkukra támaszkodva egyensúlyoznak. Ragadozóik a dingók és a nagyméretű ragadozó madarak, de egyes helyeken a betelepített rókák is veszélyt jelenthetnek rájuk.
A Derby-kenguruk kizárólagos növényevők, főleg fűfélékkel táplálkoznak. Alsó állkapcsuk képes előre-hátra elmozdulni rágás közben, ezzel növelve a táplálék összezúzását. Táplálkozáskor mind a négy lábukra ereszkedve legelnek.
A törpekenguruk szaporodása szezonális, az utódok január vége és március között jönnek a világra. 30-40 napos vemhesség után általában egy kölyök születik. Az újszülöttek - mint minden erszényesnél - nagyon fejletlenek, anyjuk erszényébe másznak, ahonnan az első hónapokban elő sem bújnak. 8-9 hónapos korukig szopnak, utána már nem járnak vissza az erszénybe. A nőstények 9 hónapos korukban, a hímek 2 évesen válnak ivaréretté. Élettartamuk eléri a 14 évet. A törpekenguruk szaporodásának érdekes jelensége az embrionális diapauza, melynek eredménye a késleltetett születés. Ez a jelenség azt jelenti, hogy a zigóta a megtermékenyítést követően nem indul azonnal fejlődésnek, csak nyáron fejlődik ki belőle az embrió.