Préri farkas.

A prérifarkas vagy kojot (Canis latrans) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj

Elnevezése:

A prérifarkas „Coyote” elnevezése az indiánoktól ered, amely félvért jelent. Valóban első ránézésre olyan, mintha a róka és a farkas keveréke lenne, és mindkettő előnyös tulajdonságait örökölte volna. Latin neve: Canis latrans „ugató kutyá”-t jelent. Ezt a valóban hátborzongató falkaüvöltésükkel érdemelték ki. Ez a hang azért rémületes, mert amikor megszólal az éjszakában, olyan, mintha rengeteg farkas üvöltene. Pedig csak néhány prérifarkas esti „nótázása” az egész. Morgással kezdődik, ezután magasabb hangokra vált, mely hosszan elnyúló jajveszékeléssel éri el tetőpontját, majd csaholással és morgással végződik.

Előfordulása:

Az amerikai földrészen él, elterjedési területe Alaszkától Costa Ricáig tart.

Alfajai:

• Közönséges prérifarkas - (Canis latrans latrans)
• Északi prérifarkas - (Canis latrans incolatus)
• Hegyi prérifarkas - (Canis latrans lestes)
• Északkeleti prérifarkas - (Canis latrans thamnos)
• Északnyugati prérifarkas - (Canis latrans umpquensis)
• Délkeleti prérifarkas - (Canis latrans frustor)
• Mearns prérifarkas - (Canis latrans mearnsi)
• Rio Grande folyóvölgyi prérifarkas - (Canis latrans microdon)
• Kaliforniai prérifarkas - (Canis latrans ochropus)
• Félszigeti prérifarkas - (Canis latrans peninsulae)
• Tiburon szigeti prérifarkas - (Canis latrans jamesi)
• Texasi prérifarkas - (Canis latrans texensis)
• Mexikói prérifarkas - (Canis latrans cagottis)
• Durango prérifarkas - (Canis latrans impavidus)
• Colima prérifarkas - (Canis latrans vigilis)
• San Pedro prérifarkas - (Canis latrans clepticus)
• Salvadori prérifarkas - (Canis latrans dickeyi)
• Belize-i prérifarkas - (Canis latrans goldmani)
• Hondurasi prérifarkas - (Canis latrans hondurensis)

Megjelenése:

A többi farkastól szinte csak a méretében különbözik. A prérifarkas kisebb a farkasnál.

Hossza 1,40 méter, melyből a farok 40 cm. Testmagassága 50–55 cm, testtömege 15–20 kg

Életmódja:

Mohó ragadozók, mindenféle állatot elkapnak és felfalnak, amit csak megtudnak ölni. Étlapjukon szerepel például a prérikutya, madarak, halak, békák, rákok, nyulak, a juh, a vadjuh, a szarvasborjú, a bölényborjú, a kivénhedt vagy beteg szarvas és bölény. Ügyes hajtóvadászok. Olyan módon vadásznak mint a betanított vadászkutyák, de ravaszságban még azokon is túltesznek. Ha az üldözött vad túl gyors és ezért elveszítik a nyomát, a felderítésre szétválnak. Ha például egy szarvas menekülés közben vízen úszik át, a falka egy része nyomát vesztheti. Ilyenkor a falka szétválik, és az a része, amelyik ismét nyomra bukkan, üvöltéssel értesíti társait. A bölény túl nagy falat és veszélyes ellenség. Előfordul, hogy a borjút anyja napokig testével védi, és mindaddig nem mozdul, amíg a kicsi nem képes követni a csordát. Ilyenkor a préri füve ezen a helyen teljesen lelapul.

A prérifarkas – ez talán kisebb testi erejéből fakad – emberre ritkán támad. Üvöltésük rémísztő, pedig főleg a falka összetartása a célja. Igaz, hogy a kojot falkába tömörülése ellentétben a farkaséval esetleges. Éppen olyan jól érzi magát magányosan vagy párban, mint falkában.

Nagyobb csoport csak a nagyobb testű állat elejtése érdekében áll össze, és egyáltalán nem évszakhoz kötött, mint a farkasoknál.

Szaporodása:

A prérifarkas a hűség mintaképe. „Egynejű”, és a párjával marad. Nászuk januárra, februárra, esetenként márciusra esik. A nőstény 63 napos vemhesség után hozza világra kölykeit. Odúja a föld alatt, gyakran 10 m hosszú folyosó végén épül. A kicsik száma a 12-t is elérheti. A sok ellenség, mint például az ember, a puma, a skorpió, a szirti sas, a csörgőkígyó és a kegyetlen tél azonban nem teszi lehetővé, hogy mindet felneveljék. Nem ritkán csak 2-9 marad életben. 24 napos koruk után az anyatej már nem elég. Ilyenkor az előző alomból való legidősebb szukatestvérük látja el őket élelemmel. Az anyáról a gondozási időszakban az apaállat gondoskodik. A család tehát együttműködik a kicsik felnevelésében. Előfordul, hogy az anya maga is vadászni indul, elhagyva az almot. Ezt üvöltéssel jelzi, és rögtön akad, aki átvegye az apróságok felügyeletét.

Érdekesség:

Észak-Amerikában a farmok elterjedésével a kojot újabb zsákmánylehetőségre tett szert, de újabb és félelmetes ellensége is támadt: az ember. A prérifarkas nagy kárt tett az embernek, így évente 125 000 állatot lőttek ki, ejtettek csapdába vagy mérgeztek meg közülük. A kojot azonban nagyon ravasz, és kiváló az alkalmazkodó képessége. Az üldözés ellenére is nagyon terjed, olyannyira, hogy lassan városlakóvá válik. Los Angeles környékén éjszakánként néha hallani üvöltését.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat